Kigyullad egy emeletes ház. Az egyik teraszra menekül egy barna, egy vörös és egy szőke nő. A lángok vészesen közelednek feléjük, ám megérkezik a tűzoltóság. Gyorsan kifeszítenek egy ponyvát, és felkiabálnak:
– Itt van ez a ponyva. Az egyetlen esélyük a menekülésre, ha beleugranak ebbe. Először ugorjon a barna hölgy!
A barna hajú kicsit gondolkodik, majd ugrik. Ám a tűzoltók gyorsan arrébb szaladnak, így a barna nő szétkenődik a betonon.
A tűzoltók felkiabálnak:
– Most ugorjon a vöröske!
– Dehogy ugrom! Megint elszaladtok, aztán én is meghalok! – kiáltja le a vörös hajú.
– Ugyan, dehogy! A barna hajúakat nem szeretjük, de a vörös hajúakért odavagyunk! – kiáltják a tűzoltók.
A vörös hajú gondolkodik, de mivel nincs más választása, ugrik. Ám a tűzoltók megint arréb ugranak, így a vörös hajú is a betonon végzi.
– Na, most te jössz! Mi igazából a szőkéket szeretjük, így neked nincs mitől félned! – kiáltanak fel a szőkének.
– Ugyan, fiúk! Engem nem fogtok becsapni, és félreugrani előlem! Szépen lerakjátok a ponyvát, és hátrébb léptek három lépést!
