Hello! Én egy 22 éves online marketinges srác vagyok. Foglalkozásom miatt rendkívül sok időt töltök magányosan. Szinte állandóan dolgozom, alig van időm a csajozásra. Viszont imádok metrózni, nemegyszer csináltam már pajkos dolgot a földalattin
Az egyik tavaszi nap estéjén vegyes érzésekkel indultam hazafelé a munkahelyemről egy fárasztó nap után. Egész jól haladtam a munkámmal, de még mindig akadtak hibák a kampányba melyet futtatnom kellett. A nap már kezdett nyugovóra térni, de még mindig lehetett érezni a sugarak forró ölelését. A metróra vártam, s közben figyeltem leendő utastársaimat. A férfiak többségét ing, nyakkendő még a nőket lenge nyári ruha vagy már – már áttetsző fehér blúz jellemezte. Annyira vágytunk a felüdítő hűs szellőre, mint sivatagi vándor egy pohár jéghideg limonádéra.
A nők a blúz gombjait oldották ki sorra. A mellek már szemtelenül domborodtak ki a megnyílta blúzokból, a férfiak nem kis örömére. Na és az gyönyörű mellbimbó, mely a szellő izgató tapintása miatt dudorodott ki. Szinte fizikai fájdalmat okoz számomra ezek érintésének hiánya. Eközben megérkezett a metró. Ki – ki elfoglalta ülő, illetve állóhelyét. Áramló meleg és enyhén felfokozott szexszuális feszültség volt jelen a metrón. Voltak nők, akik átadták magukat ennek az érzelem kavalkádnak. Kiemelnék közülük egyet. A haja többnyire szöke de itt – ott vöröses melír látható. Gyönyörű a harmónia az arca és a teste között. A legszebb amikor virágzik a nő. Ő is, ahol csak tudta, megnyitotta egyszerűkis nyáriruháját, hogy minél jobban átjárja a szellő. Így hol a melléhez, hol szikrázó combjai közé nyertem bepillantást a másodperc tört része alatt. Csodálatos pillanatok voltak ezek. Úgy gondolom ez nem kukkolás, mert ugye bár alkalom szüli… Persze ő is észrevette, hogy figyelem mégis mindketten úgy tettünk, mint aki az utazás fáradalmaival és a nagy meleggel küzd.
Legnagyobb megdöbbenésemre ő még ennél is merészebb volt mert még rá is tett egy lapáttal. Ahogy ott ült, s a szoknyája épp csak térd alá ért… Egyik kezével végig simította a combját, hogy az izzadság cseppeket letörölje rafináltan combközépig húzta a szoknyáját. ugyan igy a nyakánál. Látta rajtam, hogy gyönyörködöm a feltáruló látványban. Ez mindkettőnknek jólesett. Itt mintha kicsit felgyorsultak volna az események.
Lelki szemeinkkel már meztelennek láttuk és iszonyúan kívántuk egymást. Méterekre voltunk egymástól mégis oly szorosan össze fonódtak érzéseink. Valóságos örömmámorban utaztunk hosszú órákon át, pedig csak tíz perces utazás volt. Neki köszönhetem, hogy ekkorra már el is felejtettem a nap fáradalmait és csak az érzéseimmel törődtem.
Utam végére – ellentétben eddigi utazásaimmal – csupa pozitív energiával voltam feltöltve. Azon az estén ezzel a csodálatos érzéssel aludtam el… Még a másnapomra is ki hatott. Egészen felvillanyozódtam. Ma is tucatnyi érzést indít el bennem a felmerülő emlékkép.
Arra gondoltam, hogy másnap megint túlórázni fogok, és hátha összefutunk a metrón újra… Hátha a fantáziám valósággá válik…
