Edinának hívnak és egyetemre járok. A barátnőmmel együtt béreltünk egy lakás nem messze a sulitól. Nem nagyon szoktam chatelni hagyományos chaten, csak amikor itt alszik a barátnőm, mert ő nagy bolondja ennek. Marica már gimiben elkezdte, és az azóta eltelt pár év óta mindennap megnéz legalább öt férfit, akik elélveznek előtte a kamerába.
Teljesen rabjává vált és egy vaskos füzetben elkezdte rendszerezni, hogy kinek mekkora, milyen országból származott, meddig bírta, meg ilyesmi… Nem mondom, hogy nem érdekes és engem nem érdekel, de sosem ennyire, mint Maricát. Nekem bőven elég volt így hétvégente egyszer-kétszer.
– Nati, a tegnapi egyik csávó, fúúú… akkora farka volt, bakker… Nézem őket egy ideje, de ez a pasi… fúúú… Hát élőben lehet elszaladnék előle, mert a feje nagyon gáz, de a dákója olyan, hogy hárman is elférnénk mellette nyalogatni…
Én csak nevettem, nagyon mókás volt, mikor így beindult. Mániás, az biztos. A legrosszabb, hogy élőben is elég sok fiút fogyasztott. Gyakran heti váltásban használta őket. És persze róluk is elmondott mindent.
– Huh, hallod, ez a Zsolti… Olyan kis farka van, hogy azt sem tudtam mit szóljak, basszus… Hú, és még nem is szégyenkezett. Azt mondja: ez van, szopjam, majd nagyobb lesz. De hát be sem tudtam kapni, akkorka. Két újjal próbáltam meg verni, de hát nem sokat nőt. Pfú, kénytelen voltam sztornózni, pedig tudod, nem szoktam ilyet csinálni, még a leggányabb fiúnak is adok esélyt. Na, fel akartam öltözni, azt mondta, hagyjam legalább, hogy rám verje. Hagytam is, nevettem egy jót. Ráélvezett az arcomra, de valami két-három csepp jött, de akkorát élvezett, hogy nem bírt kikísérni az ajtóig, azonnal elaludt. Na, mindegy, kezdjünk neki a mai napnak.
Azzal bekapcsolta a laptopját és rögtön a Chatroulette-re ment. Én ott ültem mögötte, fél szemmel figyeltem, de közben csináltam a jegyzeteket hétfőre a fősulira. Ő nem igazán kattintgatott, a férfiak részéről meg hamar volt, aki megállította nála a programot és ráírt. Egy orosz fiú volt, akinek szép izmokkal rendelkezett, bár a farka kissé ferdén állt bal felé. Hamar elélvezett, mert Marica mindent megmutatott neki, amit csak kért. Én vigyorogtam hátul, bár a fiú engem is rá akart bírni a vetkőzésre. A második (bekerült mindegyik barátnőm füzetébe) egy néger volt Amcsiból, hagyományosan méretes néger szerszámmal, aki szintén hamar elélvezett a fiatal fehér csaj punciját nézve. Harmadjára egy idős olasz fazon volt nagy pocakkal. Maricát nem zavart. Legyen jó napja, mondta és széttárta neki a combjait, hadd lásson mindent a papa.
Negyedjére valami amcsi katonai kiképzőtábor-féleség volt, ma sem tudom. A lényeg, hogy nyolc kopasz, izmos fiú terepszínű nadrágban, félmeztelenül, vagy atlétában nézett velünk szembe a monitoron. Az egyikük integetett, Marica vissza és én is. Ez volt a jel, hogy nem felvételt látnak, hanem igazi csajok vagyunk. Itt én sem bírtam tovább, félreraktam a jegyzeteimet és odaültem barátnőm mellé. Ő már meztelen volt egy ideje, én még rövidnadrágban, pólóban. A fiúk írták, hogy nagyon tetszünk nekik, van-e időnk megvárni, míg mindannyian elélveznek minket nézve. Már fél egy volt, de holnap vasárnap, így belementünk. Az első három elég lassan jutott a csúcsra, pedig én is levettem magamról mindent és egyszer-egyszer – bár nincsenek leszbikus hajlamaink – megsimogattuk, megcsókoltuk egymást. A többiek mire a kamerához értek szinte azonnal ki is verték, hiszen már a háttérben figyeltek minket és csinálták egy ideje.
Két óra volt, mire lefeküdtünk aludni és kissé fáradt voltam. Azt hiszem, pár hetet kihagyok és nélkülözöm barátnőm társaságát is.
Edina, Miskolc
