TÉNYLEG BUNKÓ VAGYOK, MERT NEM ENGEDTEM ÁT A HAVEROMNAK SZEXELNI AZ ALBÉRLETÜNKET?
Mind a ketten egyetemisták vagyunk a barátnőmmel. Így nem meglepő, ha együtt is élünk egy albérletben. Nagyon jól megértjük egymást. Úgy tervezzük, hogy a kapcsolatunknak lesz folytatása az egyetem után is.
Pásztoróra, amíg távol vagyunk?
Az egyik nap a legjobb haverom – akit gyermekkorom óta ismerek – megkérdezte, hogy nem ugorhatna-e fel a barátnőjével egy pásztorórára hozzánk, amíg távol vagyunk. Nemet mondtam, de kicsit meg is nehezteltem rá. Ő aztán nem adta fel, pár nap után újra rákérdezett. Állítólag már egy hónapja nem csinálta, és rém kanos. A lány a szüleivel él, ott azért nem lehet, ő pedig kollégista, és ott elég nagy a jövésmenés, nem tudnának még percekre sem kettesben maradni.
Azt mondta, hogy bunkó vagyok…
Próbáltam elmagyarázni neki, hogy az albérletünkben csak egy ágy van. Ha lenne másik ágy, akkor megbeszélhetnénk, hogy azon mikor ,,gyűrik össze a lepedőt”. Az ágyunk azonban, a mi szentélyünk, oda senkit nem engedünk be. Javasoltam, menjenek hotelbe, vagy motelbe. Erre azt mondta, hogy bunkó vagyok…
Tényleg bunkó vagyok?
