Kovács találkozik Szabóval egy órásüzlet előtt.
– Bemegyek, és veszek egy vekkerórát – mondja Szabó -, mert olyan mélyen alszom, hogy reggel sohasem ébredek fel időben.
– Látod – feleli Kovács -, nekem nincs szükségem vekkerre. Van egy négy hónapos fiam, az minden reggel felébreszt az ordításával.
Szabó elgondolkozik:
– Jó, jó, de hogyan állítod be?
(Visited 169 times, 1 visits today)