Régi vágyam volt, hogy egyhetes hajóútra menjek a Földközi-tengerre. Képzeld csak el! A Nap szinte éget, ahogy a fedélzeti napozón fekszem. Még a ruganyos nyugágy is szinte izzik alattam. Hosszú, bronzbarna combjaimra néha tajték csöppen, ahogy egy nagyobb hullámmal találkozunk. A ballagási pénzt szüleim kipótolták a sikeres egyetemi felvételi elismeréseként. Így augusztus közepén indulhatott a kaland.
El sem hiszem, hogy most végre itt ülök az álmaimban ezerszer elképzelt hajón. Mikor ritkán-ritkán vékony kis bárányfelhő kúszik fölénk, hűs szellő támad, amely jólesően simogatja felforrósodott pórusaimat. Ilyenkor résznyire kinyitom a szemem, és a tenger csodálatos habjaira tekintek. Hatalmas csend van, csak halk csobogás jelzi, hogy úton vagyunk. Telnek a percek és az órák, és úgy érzem, hogy ez már maga a paradicsom.
Az első három nap így telt. Ezzel az édes semmittevéssel. Még enni is ritkán jártam le a fedélzetről. Amikor kissé körülpillantottam, mindig ugyanazt a matrózt láttam, aki mohón falta testemet a gyönyörű mélybarna szemével. Csinos, izmos fiú volt. Huszonöt év körüli. Nem volt rangja, egyszerűen csak egy matróz…
A negyedik napon kicsit szemeztem vele. Felbátorodott és közelebb jött. Úgy telt el a délután, hogy néztük egymást. És mosolyogtunk. Mosolyogtunk a legtűzőbb aranyfényben, és mosolyogtunk a bíbor alkonyatban is. Aztán mikor egy pillanatra behunytam a szemem és újra kinyitottam, eltűnt. Szinte úgy éreztem, csak álom volt az egész.
Másnap már kora hajnalban kifeküdtem a napra. Még nem ébredtem fel egészen; lehunyt szemmel hevertem és ábrándoztam. Egyszer csak puha érintést éreztem a bokám körül. Épp csak kilestem hosszú pilláim alól, és már láttam is, hogy ő az!
Nem vette észre, hogy ébren vagyok. Érzékien lassan simogatott. Egészen belefeledkezett. Erős, meleg ujjaival finoman végig cirógatta lábfejemet, és alig hallhatóan felsóhajtott. Rájöttem, hogy szerelmes lett belém.
Nem árultam el magam. Hagytam, hogy ujjaival lassan végig zongorázza combomat. Ihletetten, szinte áhítattal vette birtokba testemet. Végigborzongott gerincemen a gyönyör. Nagyon ügyes fiú volt.
Legalább negyedóra eltelt, mire a szerelem szertartásának hódolva elért bikinim szegélyéhez. Ott megtorpant egy pillanatra, majd újra megindult, lassan tapogatódzva a szeméremdombom felé. Még mindig nem akartam megzavarni. Továbbra is behunyt szemmel feküdtem, és élveztem izgatott érintését.
Egészen felbátorodott. Fölém hajolt, és lehelet finom csókot nyomott ajkaimra. Nem bírtam tovább. Felnyitottam a szemem, és karjaimmal határozottan körül fontam testét. Megrezzent, ahogy megértette, hogy régóta figyelem, de nem húzódott el. Megint mosolygott, és újra megcsókolt.
Magam ráhúztam őt, és eszeveszett csókolózásba kezdtünk. Kezeivel tovább folytatta testem felfedezését, és fantasztikus ügyességgel szabadított meg fürdőruhámtól, míg én hófehér matróznadrágjának elejét gombolgattam. A kelő Nap most érte el teljes nappali fényét. Ahogy a vakító sugarak elomlottak a tengeren, minket már meztelenségünk teljes díszében találtak.
Gyönyörű percekig szorítottuk egymásban a szerelem tüzét, majd matrózom határozott mozdulattal tett a magáévá. Érzékeink csónakján lassan úszni kezdtünk a beteljesülés felé. Hamarosan elkapott minket a földöntúli izgalom, és együtt repültünk át a kielégülés tágra nyílt kapuján.
Boldogan feküdtünk aztán egymás karjaiban, pihegő testünk továbbra is egybe forrt, a Nap pedig ontani kezdte perzselő aranysugarait.
