(EROTITKOK) Lali barátommal alig bírtuk kivárni, hogy eljöjjön a július, amikor szüleinktől megkapjuk a sikeres érettségiért kialkudott ajándékunkat, mégpedig azt, hogy befizetnek minket egy hét olaszországi nyaralásra. Mit nekünk Balaton? Costa Verde, Szardínia… Micsoda lányokat fogunk ott látni! Wizz Air-rel két óra alatt ott voltunk és nem győztünk betelni a látvánnyal.
Tengerparti sós levegő
– Barátom, ez felejthetetlen élmény lesz! Felhőn van tíz giga tárhelyem, mehetnek fel rá a fotók. – Beszívtam a tengerparti sós levegő illatát és átadtam Lalinak a virtuális eléréshez szükséges adatokat.
– Király vagy, Bandi!
– Tudom… majd egyszer, és talán ez a nap lehet, el sem jön, kérni fogok tőled valamit és akkor meghálálod…
– Jaj már, micsoda nagy maffiózó lettél, mióta olasz homokban lépkedsz! Eredj már magadnak!
Irány a strand!
– Na, jól van, költözzünk be a szállodánkban – nevettünk harsogón és mielőtt felvittük volna csomagjainkat, megálltunk az automata előtt és befizettünk egy dobozos Pepsire és egy Red Bull energiaitalra.
– Még egy kávé is jó lenne – vetette fel Lali, de én leintettem.
– Ne légy telhetetlen, barátom, van még idő. Ezt elfogyasztjuk, kipakolunk, aztán irány a strand! Láttad a képeket?
– Láttam – felelte Lali már a szobánkban. – Külön tetszik, hogy vannak olyan helyek, ahol szinte senki nincs.
Napfényre vágytak
– Amíg a két szememmel nem látom, addig nem hiszek a reklámfotóknak. Lehet a képen nincs senki, a valóságban meg tömegek nyomorognak, mint a szardíniák. Nomen est omen, tudod!
-Fedezzük fel a partot!
Úgy is tettünk és nagyrészt valóban százával feküdtek a parton az emberek, akik hozzánk hasonlóan napfényre vágytak.
Hogy lehet itt csajozni?
-Mondjuk, ha sokan vannak, legalább nagyobb az esély, hogy becsajozzunk, nem, Bandi?
-Igen, de mégis, hogy kezdjünk hozzá? Hogy lehet itt csajozni?
Rengeteg jó nőt láttunk, de többségük pasival, családdal. Esélytelen volt, pedig sok magyar szót hallottunk, nem csak mi jöttünk kis hazánkból. Mégis fura volt az egész, nem olyan, mint azt odahaza elképzeltük.
Mi legyen? Letáborozzunk?
Aztán második nap felfedeztünk egy kis elrejtett zugot, ahol szinte senki nem volt. Szinte, mivel egy idősebb nő napozott a fák előtt.
– Mi legyen? Letáborozzunk? – kérdezte barátom én meg vállat vontam.
– Miért is ne?
A nő figyelt minket, majd intett és angolul magához hívott. Az egész társalgás angolul zajlott a továbbiakban. Most áldottuk magunkat, hogy olyan jól megtanultuk a gimnáziumban.
– Bzonyára nem láttátok a táblát… Ez magánterület. Ez a kis tengerpartot én bérlem a barátaimmal közösen és felváltva szoktuk használni. Jelen esetben én.
Cserébe valamit
– Óh, elnézést, azonnal elmegyünk! – pironkodtunk és nehezünkre esett ezt kimondani, mert a nő igencsak kívánatos volt, bár legalább a szüleinkkel volt egyidős.
– Nem-nem, maradjatok csak… – mosolyodott el és bemutatkozott: – Adeleid a nevem.
– Lali és Bandi – nyújtottunk kezet és közelebb hoztuk a cuccainkat, hogy beszélgethessünk.
– De kérek ám cserébe valamit azért, hogy ti is használhassátok a partunkat. – nyalta meg ajkait a nő és mi cinkosan összenéztünk barátommal. Hej, ha arra gondolna, amire mi. És igen! Arra gondolt.
Útra készen
– Nem vetem meg a férfiakat és a fiatalabb fiúkat nagyon vonzónak tartom. Ráadásul még sosem voltam kettővel, szóval…
– Itt? – köhécseltem zavartan, Adeleid pedig elmosolyodott.
– Nem, a parthoz, tartozik egy kis házikó is odafent a dombok mögött. Ha kinapoztuk magunkat oda fogunk menni…
Érthető, hogy nem sok napozhatnékunk volt és ajánlkoztunk, hogy akár azonnal mehetünk. Mivel ő már több órája kint volt, szintén útra készen állt.
Előbb gyertek a cicimhez
A ház felé menet mögötte haladtunk és figyeltük rengő hátsóját. Kis súlyfelesleg volt rajta, de inkább csak jóltáplált, mint kövér. Nagy mellekkel áldotta meg a természet és hosszú fekete haja a derekát verdeste. Odabent pedig szinte azonnal megcsodálhattuk szintén fekete szőrrel borított szeméremdobját.
– Előbb gyertek a cicimhez. Jobbról és balról… Aaah… ez az! Jó fiúk vagytok!
Lehunyt szemekkel élveztük az óriási mellek puhaságát, melegét, éreztük, ahogy a mellbimbói egyre inkább megkeményedtek, akár a mi farkunk.
Most gyertek az ágyba
– Most gyertek az ágyba és te a puncimat nyalogasd – mutatott rám, majd Lalira – te pedig a popsilukam… Aztán cseréltek…
Elfúlva, szuszogva tettünk eleget kívánalmainak, mert ez számunkra is hatalmas élvezetet jelentett.
– Ügyesek vagytok… Aaah.. Igen, igen… – így élvezett el először, a szánktól.
– Most a farkatokkal… Dugjátok meg mindkét lyukamat egyszerre!
Én voltam a hátánál, szóval nekem kellett volna análisan izgatni, de sehogy sem ment. Akkor kinyúlt az ágy melletti szekrény felé és átadott egy kis tubust.
Keményen dugjál!
– Kend be vele a popsim és a faszod is! Aztán keményen dugjál!
Így már mindjárt könnyebb volt, csúszott könnyedén. Lali barátom már rég baszta a nő punciját, mikor én behatoltam.
Hol egyszerre, hol egymás ellenében keféltük és ő élvezte mindkét verziót. Tíz perc sem telt belé és másodszor is elérte az orgazmust.
– Nagyon jók voltatok, most egy kicsit én kényeztetlek benneteket. Ugyanis imádom a gecit…
Akkor már ott hasalt előttünk, mi pedig háton feküdtünk az ágyon.
Verjétek a számba!
Az én farkam vette először a szájába és szopta önfeledten, közben Lali barátom pélóját egyik kezével izgatta, verte mint állat.
– Úramatyám, ez kurvajó! – néztem haveromra, aki irigykedve pillantott vissza. De hamarosan ő is megérezhette Adeleid nyelvét, ajkait, mert most meg az én farkam kezdte el verni, barátomét pedig orálisan kényeztetni.
– Na, jól van… álljatok fel és verjétek a számba! – felült az ágy szélére, mi pedig elé álltunk Lalival és matyizni kezdtünk. Mondanom sem kell, hogy pár rántás után már éreztük, hogy heréinkből megindul a sperma és mindketten a nő nyitott szájához irányítottuk dákóinkat. Ő mohón bekapta mindkettőnkét egyszerre és szívta erőteljesen. Farkunk összeért szájüregében és kilövellő ondónk összevegyült. Egy része pedig kifolyt szája szélén, rá a melleire, a padlóra.
Holnap is jösztök a partra?
– Holnap is jösztök a partra? Én két hétig itt leszek – mondta ajkát törölgetve, beszippantva a maradék spermát.
– Sajnos mi csak egy hétig… de tuti jövünk! – mondtuk szinte egyszerre és kielégülten távoztunk a bungalóból.
A cikk cselekménye kitalált történeten alapul. A történet szereplői kitalált személyek, mindennemű egyezésük a valósággal csupán a véletlen műve. Kérjük, senki se keressen egyezést sem az emberekkel, sem pedig a helyekkel, helyzetekkel kapcsolatban. A történeteink szereplői valamennyien vagy 18 évesek, vagy elmúltak 18 évesek.
A címlapkép illusztráció!
