(EROTITKOK) Gyermekkoromban minden vágyam volt, hogy felnőttként egzotikus állatokkal foglalkozzam és ehhez meg is tettem mindent, amit csak lehetett, amit csak kellett. Ramónának hívnak és tizenkilenc éves vagyok jelenleg. Érettségi után sikeres ösztöndíjat kaptam egy népszerű Ausztrál egyetemre, ahol éppen az élővilággal kapcsolatos teendőket fogjuk tanulni három éven át, és persze gyakran megyünk „terepre” az érdekes állatok és növények viselkedését tanulmányozni. Hol is lehetne a legkülönösebb állatokat tanulmányozni, ha nem Ausztráliában?
Éjszakára, szokás szerinte ezúttal sem szállodába tértünk meg, hiszen az rettentő időigényes lett volna, ha minden egyes estére visszatérünk valamelyik közeli városba. Annál is inkább, mert irdatlan messzeségben vannak a közeli városok. Ha kimentünk, akkor nagy valószínűséggel egy hétig senki mással nem találkozunk, csak mi hárman, mi magunk voltunk egymás társai. Ezúttal másképp történt. Nemhogy senkivel nem találkoztunk volna, de egy egész törzs került elénk, akikről tudtuk, hogy errefelé van a területük, de mivel elég rejtőzködő és elszigetelt az életmódjuk, azt hittük, nem fogunk összefutni velük. Nagyot tévedtünk. Egy este, mikor a tábortűz mellett eszegettük a vacsorát szép lassan megérkeztek és egyenként jöttek egyre többen. Félelmetes volt, mivel percek alatt vagy negyvenen lettünk a kis tüzecske körül.
Mindketten harmadik társunkra, Ethanra néztünk reménykedve, hogy hátha tud valami megoldást a helyzetre, hiszen mégiscsak ő a férfi, és az érkező bennszülöttek szintén mindegyike hímnemű volt.
Ha érdekel a történet folytatása, katt ide a teljes cikkért!
https://pistike.hu/erotitkok/erotitkok-nem-mondhattunk-ellent-a-torzsfonoknek/
2 Trackbacks / Pingbacks
Comments are closed.