Az öreg Kovács elmegy az orvoshoz, és arra kéri, hogy adjon neki valami jó gyógyszert, amivel az aranylakodalma utáni éjszakát a nászéjszakához hasonlóvá teheti. Az orvos fölír valamit, az öreg kiváltja. Kétféle doboz gyógyszert kapott: aranydobozban az egyik, ezüstben a másik. Az aranydobozos – tudatja a felirat – az asszonyé, az ezüst a férfié. Eltelik az éjszaka, s legközelebb megkérdezi az orvos:
– Nos, Kovács bácsi, hogy sikerült a nászéjszaka?
– Jaj, doktor úr, jobb nem beszélni róla. Vittem haza a gyógyszert, s azon gondolkoztam, hogy mindig az asszony kapta a jobb ajándékot, s lám, most is az övé az aranydoboz, az enyém meg az ezüst. Gondoltam, most az egyszer nem így lesz, és elcseréltem a dobozokat.
– Atyaisten! És mi történt?
– Rettenetes volt, doktor úr! A feleségemnek megmerevedett a két lába, nekem pedig egész éjjel tátva maradt a szám.
