Tényleg igazságtalan vagyok? A férjemmel 10 évig voltunk házasok, 3 éve váltunk el. Senki nem csalt meg senkit, egyszerű elmentünk egymás mellett.
Megegyeztünk, de mégis igazságtalan szerinte
Amikor elváltunk, mindenben gyorsan megegyeztünk. Van egy 5 éves aranyos kisfiúnk, akit nagy szeretetben nevelünk – bár külön élünk – azóta is az apjával.
A váláskor abban egyeztünk meg, hogy az eljegyzési gyűrűt – ami a férjem családi öröksége volt – megtarthatom, illetve amikor a fiúnk nősül átadom neki. A volt férjemnek azonban most új barátnője van, sőt nemrég kislányuk született. A napokban a férjem beszélt velem, hogy gondoljuk újra a gyűrű ügyét. Ő most már azt szeretné, ha visszaadnám a gyűrűt és nem a fiúnk kapná meg, hanem a lánya. Így a családjukban maradna a gyűrű. Emlékeztettem rá, hogy a gyűrű sorsa bele van foglalva a válási megegyezésünkbe, és így a gyűrű a fiúnké.
Folyamatosan hívogat
Tehát nemet mondtam, de ő folyamatosan hívogat, és SMS-eket küldözget, hogy változtassam meg az álláspontomat, mert amikor megállapodtunk még nem volt lány és ad helyette ,,mást”. Szerinte a megállapodás ebben a formában igazságtalan a lányával szemben.
