Egy katona késve ér vissza az eltávozásról. Mikor az őrmester kérdőre vonja, a katona magyarázkodni próbál.
– Sajnálom, uram, de lekéstem a buszt, béreltem egy kocsit, és azzal indultam el, de lerobbant, akkor láttam egy tanyát, vettem egy lovat és azzal jöttem tovább, de a ló megdöglött és az utolsó tíz kilométert gyalog kellett megtennem.
Az őrmester szkeptikus, de elfogadja a magyarázatot. Következő héten egy másik katona késik el.
– Sajnálom, uram, de lekéstem a buszt, béreltem egy kocsit, és azzal indultam el, de lerobbant, akkor láttam egy tanyát, vettem egy lovat és azzal jöttem tovább, de a ló megdöglött és az utolsó tíz kilométert gyalog kellett megtennem.
Az őrmester ennek is elnézi. Következő alkalommal tíz másik katona jön ugyanezzel a magyarázattal. Az őrmesternek nem tetszik a dolog, de az első katona magyarázatát elfogadta, ezért ezekét is el kellett. Következő héten ismét elkésik egy katona, és ő is magyarázkodni kezd.
– Sajnálom, uram, de lekéstem a buszt, akkor béreltem egy kocsit…
– Tudom, ne is folytassa – legyint az őrmester -, lerobbant a kocsi.
– Nem robbant le, uram, csak kerülgetnem kellett a sok döglött lovat az úton…
