Drága Vejem!
Tudom, hogy a vállas óta nem hallottal felőlünk, de hosszas gondolkodás után szeretnem elmondani, mennyire sajnálom, hogy tönkrement a hazásságod a lányommal. Sajnos igazad van, hogy otthagytad. Most jöttem rá, hogy valóban gyakran félrelépett, és semmi sem volt elég jó neki, amit te csináltál.
Tudom, én sem voltam jó anyósod, nagyon sajnálom, hogy soha nem tudtam befogni azt a nagy, mocskos pofámat, és mindenbe beleszóltam, de csak azért, mert segíteni akartam. Igazad volt, mégsem volt jó ötlet, hogy hozzatok költöztem, és mozdulni sem tudtatok miattam, azt is nagyon sajnálom, hogy úton-útfélen csak téged ócsároltalak. Ez úton szeretnénk mindketten bocsánatot kérni, rájöttünk, hogy nálad szorgalmasabb, dolgosabb, rendesebb embert nem hordott meg a hátán a föld. Most, így 10 év távlatából mégiscsak te vagy az az ember, aki férjül kívánnák az egyetlen lányomnak. Remélem a közben eltelt idő megszépítette az emlékeidet, lecsillapodott benned a harag.
Tudom, ennyi idő után nehéz újrakezdeni, de mindketten örülnénk neki, ha néha meglátogatnál minket, talán újra fellángol köztetek a régi szerelem.
Nagyon várjuk, hogy jelentkezz.
Csókol: szerető anyósod
U.I.: Gratulálunk a lottónyereményedhez!
