Meghal egy ember, Szent Péter nagy örömmel fogadja a mennyország kapujában. Elbeszélgetnek, aztán leülnek enni. Szépen megterített asztalnál Szent Péter felbont egy szardínia konzervet, jóízűen megeszik. Ez mindig ugyanígy történik, csak konzervet esznek. Az ember ezt furcsállja, megkéri Szent Pétert, hogy nézhesse meg, mi van a pokolban.
– Ott van az a függöny, elhúzod és láthatod a poklot.
Benéz az ember a függöny mögé, óriási sütés-főzés. Gurítják a söröshordókat, sütik a disznókat meg marhákat nyárson.
– Hogy van ez? Azt mondták, ha egész életemben jó leszek, a mennyországba kerülök, és milyen jó lesz ott nekem. És mióta itt vagyok, mást sem eszünk csak konzervet. A pokolban meg sütnek-főznek?
– Ne haragudj fiam, de kettőnkre én nem főzök.
