Két pap kiment késő éjszaka zuhanyozni. Már meztelenre vetkőztek, mikor eszükbe jutott, hogy elfelejtettek a fürdéshez szappant vinni. János atya mondta, hogy van szappan a szobájában és elment érte anélkül, hogy felöltözött volna. Magához vett két darab szappant, egyet-egyet mindkét kezébe, majd elindult vissza a zuhanyzóba. Már félúton járt lefelé, mikor látta, hogy három apáca jön vele szemben felfelé. Nem volt olyan hely, ahová elrejtőzhetett volna, így mozdulatlanná merevedve megállt a fallal szemben, mintha csak egy szobor volna. Az apácák nagy-nagy érdeklődéssel megálltak mellette és csodálkoztak, milyen életszerűen néz ki. Ekkor az első apáca hirtelen megragadta és meghúzta a férfiasságát. János atya megijedvén elejtette az egyik darab szappant.
– Nézzétek csak, ez egy szappan-adagoló…! De jó!
Csak, hogy leellenőrizze az elmélet helyességét, a második apáca is meghúzta a pap férfiasságát, mire az elejtette a második szappant is. A harmadik apáca sem akart lemaradni. Meghúzta egyszer. Semmi. Meghúzta másodszor is. Semmi. Meghúzta harmadszor. Még mindig semmi. Elvesztve türelmét, megrángatta még párszor, majd felkiáltott:
– Uramatyám! Nézzétek! Hogy ez milyen korszerű típus! Ez még kézkrémet is ad…
