Sziasztok, James vagyok. Az első szerelem számomra maradandó élmény volt. A mai napig emlékszem minden pillanatra. Barbinak hívták, magas lány. Kisfiúsan rövid hajat viselt. Izgatott a megjelenése, a kisugárzása.
A játszótéren futottunk össze. Mind a ketten a gyerekeket néztük, ahogy gondtalanul szórakoztak. Ő már a padon ült, amikor megérkeztem és megkérdeztem, hogy leülhetek-e mellé. Szabad-e mellette a hely? Igent mondott, és elkezdtünk beszélgetni. Olyan volt, mintha már ezer éve ismernénk egymást. Nem a szexről volt szó, de az én agyamban rengeteg pajzán gondolat futott át.
Ahogy telt-múlt az idő persze rátértünk intimebb témákra is. Éreztem, hogy tudja; szűz vagyok. Átható pillantásokkal méregetett. Aztán hirtelen elhatározással felállt, és meghívott a lakására. A lélegzetem is elállt, de eszem agában sem volt ellenkezni. A bátorságát csodáltam, nála minden olyan egyszerű… Persze közben boldog voltam, hogy végre összejön egy lány. Nekem is!
Közel lakott, könnyű séta volt eljutni odáig. A liftben már odalépett hozzám, és szájoncsókolt. Ez volt a jeladás. Mindent tudtunk egymásról és szándékainkról. Beléptünk az ajtaján, és nem győztem gyönyörködni ízléssel berendezett lakásán. Ez is gyönyörű volt. Előre örültem, hogy milyen szép emlékeim maradnak majd bennem erről a napról.
Már nem kellettek a szavak sem. Az ágyhoz húzott, ott elengedte a kezemet, és vetkőzni kezdett. Magam is remegő kézzel bújtam ki a ruhámból. Csak pár pillanat, és már szorosan összefonódva hemperegtünk az ágyon. Bőrünk forrón lüktetett, ahogy testünk egymáshoz tapadt. Hirtelen kibontakozott ölelésemből, négykézlábra állt és felkínálta magát. Remegő kézzel markoltam meg az avatandó szerszámot, és lassan vezettem be a gyönyörök helyére. Sokkal szebb volt, sokkal melegebb, otthonosabb érzés, mint ahogy addig képzelni mertem.
Kezeimmel előre nyúltam, hogy megsimogathassam a mellét. Lassan mozogni kezdtem, míg mindkettőnkben eláradt a szex utánozhatatlan gyönyörű bódító érzete. Ösztöneim annyira pontosan működtettek minden izmomat, mintha örökké csak ezt csináltuk volna. Eltaláltam a mértéket és megtartóztattam magam, hogy örömünk minél tartósabb legyen. Ah… ah… oh…, micsoda gyönyörűség volt ölelni őt, birtokolni őt és az övé is lenni! Mennyire hálás voltam neki, hogy bevezetett a legszebb művészetbe, amit csak ember feltalált hosszú idők alatt!
Egyre erőszakosabban vágytam arra, hogy tökéletesen az enyém legyen. Akaratosan ostromoltam a barlangot, ami a tökéletes gyönyör birodalma volt a számomra! Hogy milyen gyönyörű is a szerelem! Csak szeretkezni, szeretkezni, mindig és minden körülmények között!
Amikor mindketten elkészültünk, újra egymás karjaiba estünk, úgy pihentük ki örömünk édes fáradalmait. Tudtam, hogy soha nem lesz több ilyen gyönyörű numerám, mint amit vele volt alkalmam tölteni! És ez így lett. A mai napig.
Sajnos hamar vége lett vele. Elhagyott, mert megismerkedett egy szőke egyetemista fiúval, de én soha nem fogom elfelejteni…!
