A kiskölyök az apja ölében ülve utazik a zsúfolt vonaton. Velük szemben egy dögös anyu utazik, akinek a vonat rázkódásától lassan felcsúszik a szoknyája, és kilátszik alóla a bugyija csipkéje. A kölyök nézi egy darabig, majd megkérdezi:
– Apu, mi az a furcsa a néni szoknyája alatt?
– Maradj csendben, kisfiam, ne kérdezősködj!
A nő azonban beavatkozik a dologba:
– Drága uram, én pedagógus vagyok, tudom azt, ha egy gyerek nem kap választ, akkor lelki törést szenved. Engedje meg, hogy válaszoljak! Látod, kisfiú? Ez a bugyim, és annak a szélén ez a díszítés, úgy hívják, hogy csipke. Érted már?
A kiskölyök megnyugszik, nem úgy az apja, akinek a látványtól egyre keményebb lesz a dákója. A kissrác megérzi, és rögtön kérdez.
– Apuci, mi ez a hirtelen nagyon kemény a fenekem alatt?
– Hogy lelki törést ne szenvedj, te büdös kölyök, az apád f*sza!
