(EROTITKOK) Nővérkém, Lindus, már hónapok óta nyaggat, hogy menjek ki pár hétre hozzá Hollandiába, erre a mostaninál jobb lehetőség nem is mutatkozik, hiszen érettségi után és egyetem előtt az utolsó nyári szünet erre a legalkalmasabb. Ígérte, hogy fizeti a repjegyemet, csak induljak minél hamarabb.
Itt mindenki beszél angolul
Vittem neki pár hazai ajándékot, ami nem esik vám alá, így Boci csoki, Sió gyümölcslé és Pilóta keksz került az utazó táskámba. Pár óra alatt ott voltam, nem igazán tört meg az utazás, reggel indultam, délután már a pályaudvaron ölelkeztünk egy éve nem látott nővérkémmel.
– De jó újra látni és megölelni – puszilgatott és simogatott. – Isteni itt kint élni, de azért a rokonság és a hazai barátok egy kissé hiányoznak.
– Hát most itt maradok egy hónapig, majd te fogsz hazazavarni – tódítottam, ő pedig nevetett.
– Majd ha egyáltalán haza akarsz menni!
-Sajnos itt nem tudnék egyetemre menni – szomorkodtam. – Gondolom, a holland nyelv ahhoz nem értana.
– Az egyetemhez nem, az igaz, de itt mindenki beszél angolul, az meg megy neked, Olgicám.
Csak a szüleink előtt falmeló
Már esteledett, mire megérkeztünk Lindus házához. Kiváló környék, zöldövezet…
– Wow… hát a felszolgáló fizuból ilyen jól lehet itt keresni? Én is beállok! Három év alatt vettél egy ilyet? Vagy bérled?
– Vettem – mosolygott jelentőségteljesen. – Spórolni tudni kell, szívem.
-Na ne már! Azért tényleg nem hiszem, hogy a felszolgálók ilyen jól keresnek itt? Akármilyen Hollandia. Vagy van valami mellékállásod talán? – nem akartam konkrétan rákérdezni arra, amit már sejtettem, hiszen a flancos tárgyak és ízlésesen berendezett belső tér nem igazán hagyott más lehetőséget.
– Ugyan, Olgika… nincs másodállásom, egy van, és nem felszolgáló vagyok már. Az csak az első pár hónapban volt, amikor kijöttem ide Zitával. Aztán alakult más, jobban fizető. Nem vagyok bolond, na… Az a munka csak a szüleink előtt falmeló.
Nekem lenne sikerem a szakmában?
Nem tudtam mit mondani, jártam körben, csendben a szép, háromszobás házban, melyben fürdő és szauna is volt, meg gardrób és hatalmas konyha.
– Csak nem ítélsz el emiatt? – nézett rám érdeklődve, szomorúan, választ várva.
Átöleltem és megpusziltam.
– Ne hülyéskedj már! Miért ítélnélek el? Sőt, ha úgy alakul és lehetséges, elgondolkodom, hogy visszamenjek-e egyetemet kezdeni. Mit gondolsz, nekem lenne sikerem a szakmában? Én is össze tudnák hozni egy ilyen kérót három év alatt?
A cikk cselekménye kitalált történeten alapul. A történet szereplői kitalált személyek, mindennemű egyezésük a valósággal csupán a véletlen műve. Kérjük, senki se keressen egyezést sem az emberekkel, sem pedig a helyekkel, helyzetekkel kapcsolatban. A történeteink szereplői valamennyien vagy 18 évesek, vagy elmúltak 18 évesek.
A címlapkép illusztráció!
A történet itt folytatódik: https://www.patreon.com/posts/erotitkok-melo-89458883
 "Pin It")