(EROTITKOK) Amikor régi barátom, hajdani osztálytársam, Károly, felhívott, hogy Pestre érkeznek lányával, Kamillával, még nem is gondoltam, hogy hamarosan életem egyik legkülönlegesebb kalandjában lesz részem.
Zacskós Maggi
Két éve elváltam, így eléggé agglegénylakás kinézete volt a hajlékomnak, igyekeztem egy kissé bizalomgerjesztőbb hangulatot varázsolni. Mindenekelőtt gyorsan elmosogattam, a szennyest pedig bevittem a fürdőszoba szennyestartójába. Már ezzel emberibb körülmények kezdtek kibontakozni, ha élne, még az anyám is büszke lenne rám. A bútorokat ugyan por lepte minden helyiségben, de hát ennek tényleg nem láttam már neki az idő rövidségéből és lustaságomból kifolyólag. Kocsim nem lévén, így nem mentem ki eléjük a Keleti pályaudvarra, hanem szépen megvártam, míg megérkeznek, addig kotyvasztottam egy kis vendégváró levest, ami bizonyára jól fog nekik esni ezen a hűvös napon. Zacskós Maggi, de hát akkor is! Leves. Csigatésztával… Kávé is került az asztalra, meg a múltheti sportközvetítéshez vásárolt, megmaradt aprósütemény és ropi. Egy magányos férfitől ez több mint elég.
Jóval visszafogottabb társainál…
Károly barátom meg amúgy sem az a sznob fajta csávó, aki rögtön a pókhálót lesi, ha belép valahová. Remélhetően a lánya örökölte apukája jó tulajdonságát és nem rend és tisztaságmániás.
– Szervusz, kedves Henrik! – üdvözölt karomba dőlve rég nem látott cimborám, akivel annakidején sok csintalanságot elkövettünk szüleink örömére. – Íme, bemutatom neked az én büszkeségemet, szemem fényét, Kamillát!
A tizennyolc éves lány valóban gyönyörű volt, de furcsa kisugárzása valahogy nem hagyott nyugodni. Talán az öltözéke okozza, mely korához képest jóval visszafogottabb társainál… Vagy lesütött szemei, melyeket alig vetett rám, miközben mintha pirulna folyton…
Holnap indul a gép
– Mint tudod, felmenőim közül már senki nem él, testvérem nincs, egyéb rokonságom túl távoli, ráadásul nem is állunk olyan közel, hogy ilyesmire megkérjem őket.
– Öntsd ki a szíved, drága barátom – kértem Károlyt, miközben mindannyian helyet foglaltunk a nappaliban és kávézgatni kezdtünk.
– Cégünk, melynek egyik mérnöke vagyok, sok munkát vállal külföldön. Eddig megúsztam, de most mindenképpen Quatarba kell mennem és holnap indul a gép. Nagy mostanában arrafelé a felhajtás. Kamillát nem szeretném magára hagyni. Amíg elintézem az ügyeket és utánam jöhet, ez maximum két hét, megkérhetnélek, hogy helyet biztosíts számára a régi barátságunk emlékére?
Nyugodtan ülök a repülőre
Szó szót követett és mondanom sem kell, minden további nélkül teljesítettem Károly kérését és örömmel fogadtam be a lányát lakásomba, ahol a kisebbik szobámba azonnal beköltözhetett.
– Így már nyugodtan ülök a repülőre, hamarosan jelentkezem a részletekkel – ölelt át búcsúzóul és ránk tört a csönd, ahogy ketten maradtunk a lánnyal.
– Apusom egy kissé kalitkában tartott – nyílt meg hirtelen, ami igencsak meglepett. Szinte azonnal megváltozott, ahogy elment az apja. Már ahogy visszaült a kanapéra és lábait keresztbe tette… – Úgy kellett titokban borotvát rendelnem, hogy szőrteleníthessem a lábaimat, hogy ne kelljen szégyenkeznem, ha nyáron kicsit rövidebb szoknyát engedélyez.
-Óh… – feleltem szűkszavúan, mert láttam, hogy beszélni akar, mint aki tényleg fogságban volt eddig.
A cikk cselekménye kitalált történeten alapul. A történet szereplői kitalált személyek, mindennemű egyezésük a valósággal csupán a véletlen műve. Kérjük, senki se keressen egyezést sem az emberekkel, sem pedig a helyekkel, helyzetekkel kapcsolatban. A történeteink szereplői valamennyien vagy 18 évesek, vagy elmúltak 18 évesek.
A címlapkép illusztráció!
A történet ITT folytatódik.
 "Pin It")