Sziasztok, kedves olvasók, kedves sorstársaim. Annyiszor olvastam már az Erotitkokat, arra vágyva, hogy egyszer nekem is legyen részem fantasztikus, erotikával teli kalandban, és végre, nemrégiben megtörtént ez is. A férjemmel nemrég új lakást vásároltunk, és egyik ismerősünknél egy gyönyörű faragott szobabútort láttunk… Elhatároztam, hogy én is akarok egy olyat. Az ismerősünk felesége nagyon ajánlotta nekem az asztalosmestert, aki ezt készítette.
Sajnos a férjem nem tudott eljönni velem, így egyedül vágtam neki az útnak a hegyek közé. Egy kis hangulatos falu szélén találtam meg a műhelyet. Rögtön megakadt a szemem az udvaron egy sportos fiatalemberen, aki egy nagy lécet cipelt kifelé, és rakta az autóra. Rövid, szőke hajú, kisportolt testű srác volt, aki mint kiderült, nem is olyan fiatal, hiszen ő volt az az asztalosmester, akit ajánlottak nekem. Elmondtam, miért keresem, ő pedig készségesen beinvitált a műhelyébe. Végignézegettem a mintadarabokat, simogattam a kemény, fényes fadarabokat, talán kissé erotikusabban is, mint kellett volna… Erre felfigyelt István is, az asztalosmester, mert kaján és kihívó vigyorral megkérdezte, hogy engem is felizgat-e a megmunkált fa látványa. Ahogy ránéztem, elgyengültek a lábaim. Sármos mosoly, izmos test, vakító kék szemek, elbűvölő, férfias mosoly…. „- Nem, engem Te izgatsz fel…” – válaszoltam meggondolatlanul.
Ezután minden úgy történt, mint egy szenvedélyes romantikus filmben, aztán úgy folytatódott, mint egy pornófilmben…. Odalépett hozzám, átölelt, és hevesen csókolózni kezdtünk. Lenge ruha takarta a testem, szoknyám alá nyúlt, miközben csókolóztunk,és az ujjaival játszadozni kezdett a popsim két domborulata között. Felizgat mindig, ha ezt csinálják velem. Átkaroltam, és átadtam magam a csókolózás gyönyörének. Közben az én kezeim is elkalandoztak a testén, izmos, izzadt hátáról formás fenekére tapadtak ujjaim, majd lassan kicsatoltam az övét – a nyelve közben a nyelvemmel birkózott. Szűk farmernadrágjából előbányásztam kemény, vastag szerszámát. Szép példány volt. Elszakítottam szám a szájától, és elkezdtem lefelé haladva végigcsókolni a testét. A mellbimbóinál elidőztem, mivel tudtam, hogy a férfiak legtöbbje nagyon élvezi, ha egy női száj játszik a mellbimbóival. Megfogta a vállaimat, és határozott kézzel jelezte, hogy ideje még lentebb haladnom. Engedelmesen – igazából inkább izgulva, és mohón – indultam lejjebb, nagyon várva már, hogy megízlelhessem a férfiasan vastag, eres szerszámot. Pillanatokkal később már ott térdeltem előtte, és nyelvemmel végigsiklottam dákóján, a makkjától egészen a golyóiig.
Éreztem, ahogy megfeszül a teste. Forró, vágytól égő ajkaim közé fogadtam a kemény rudat, nyálammal sikamlóssá tettem, és szoptam… Nagyra tátottam a szám, és teljesen bevettem a dákóját, ameddig csak tudtam, majd szépen, lassan, hosszan engedtem ki az ajkaim közül – a makkját a számban tartva, majd végül azt is kiengedtem, nagy cuppanással. István a hosszú, göndör vörös hajamba markolt, ezzel jelezte, ki az úr. Egyre gyorsult a fejem mozgása, füleimben pedig visszhangzott kéjes nyögése, lihegése. Addig szoptam, míg el nem élvezett… Kicsit pihegtünk, majd új életet leheltem lankadó szerszámába. Amikor már elég kemény lett, felállított. Egy félkész asztalra ültetett fel, szerencsére már le volt simára csiszolva az asztallap… Elém állt, és belém mélyesztette hatalmas lőcsét. Átöleltem, combjaimmal körülfontam a derekát, és hullámozni kezdtem a testemmel, közben hevesen csókolóztunk. Egy pillanatra sem gondoltam a férjemre, nem volt bűntudatom, egyszerűen élveztem a vad szexet – ami egy férfi és egy nő között van, akik pedig alig ismerik egymást. És mégis, egy hullámhosszon mozogtunk, egymás minden rezdülését éreztük. Pontosan úgy mozgott, ahogy én szeretem, úgy csókolt, hogy teljesen elbódultam tőle. Egyre kevésbé kontrolláltam a mozgásomat, végül egy óriási orgazmusban törtem ki. István lassított, megvárta, míg lecsillapodok, majd ráhasaltatott az asztalra, és hátulról is magáévá tett.
Kapaszkodtam az asztal szélébe, és éreztem, ahogy a dorong szinte szétfeszíti a puncimat, miközben ütemesen mozog bennem. Egyre kevésbé voltam ura önmagamnak, sikoltoztam, de természetesen nem a fájdalomtól, hanem az ősi, vad, kéjes szenvedélytől… Ekkor már egyszerre élveztünk el, István teleélvezte a hüvelyemet, amely mohón szorította magába a szerszámát. Persze utána megbeszéltük a rendelést is, pár hét múlva le is szállították a garnitúrát.
Az asztal mintája annyira ismerős volt… Nem csoda, hisz amikor ráhasaltatott az asztalra, végig azt a mintázatot láttam magam előtt. De persze senki másnak nem mondtam el, hogy milyen emléket jelent nekem az az asztal…
